Előadó: Kylie Minogue
Album: Aphrodite
Megjelenés: 2010.06.30.
Műfaj: Pop, Dance-pop
Kiadó: Parlophone
01. All The Lovers
02. Get Outta My Way
03. Put Your Hands Up (If You Feel Love)
04. Closer
05. Everything Is Beautiful
06. Aphrodite
07. Illusion
08. Better Than Today
09. Too Much
10. Cupid Boy
11. Looking For An Angel
12. Can't Beat The Feeling
Album: Aphrodite
Megjelenés: 2010.06.30.
Műfaj: Pop, Dance-pop
Kiadó: Parlophone
01. All The Lovers
02. Get Outta My Way
03. Put Your Hands Up (If You Feel Love)
04. Closer
05. Everything Is Beautiful
06. Aphrodite
07. Illusion
08. Better Than Today
09. Too Much
10. Cupid Boy
11. Looking For An Angel
12. Can't Beat The Feeling
Kylie Ausztrália Madonnája. Aki sosem öregszik ki, akit soha nem unnak meg, és aki soha nem áll meg. Kylie legelső albuma 22 éve (!) jelent meg, a tizenegyedik lemez pedig idei évjáratú, és a szerelem görög istennőjének a nevét viseli. A görög szín pár borítja be az albumot is. A kép végülis azt üzeni, hogy maga Kylie afrodité, a szerelem és a szépség istennője. Számomra Kylie mindig is inkább az egyszerű pop zene európai istennője, és ez a véleményem a legújabb albumával sem változott.
Hazájában a második, illetve a harmadik helyen kötött ki, valamilyen, számomra rejtélyes okból kifolyólag. Az összesített európai album eladások listáján volt első is, de külön csak az angol szigetország lakói vették olyan jól az albumot, mint a cukrot. A Billboard 200-as listájának 19 helyéig jutott eddig, de a Dance/Elektronikus albumok között kiharcolta egy kislemezzel a második pozíciót is. Nálunk csupán a 18. helyig vásároltuk fel, eddig.
Kylie "I Should Be So Lucky" dala mai napig eszembejut, úgy időnként, aztán nem tud onnan kimászni sokáig. Ez az a dal, aminek a klipjében buta szőkeként ugrál, ahogy azt az időszak megkívánta. Aztán emlékszem még a mai napig varázslatos Nick Cave&Kyle Minogue duettre, a 95'-ös "Where the Wild Roses Grow"-ra. Amiben a durva mély férfihang találkozik a gyönge női magasabb hanggal. A mai napig klasszikus a dal, a klippel együtt (amit John Everett Millais/Ophelia című festménye inspirált)! Majd pedig a kétezres évek beköszöntével érkezett a megújulás és még több siker. Kylie belebújt a kétezres évek disco gúnyáiba - hiszen tíz éve is divat volt a retro. A "Spinning Around" az "On a Night Like This", a Robin Williams duett ("Kids") azok a dalok, amikre sokan emlékszünk. De a 2001-es "Can't Get You out of My Head" is nagyon nehezen ment ki mindenkinek a fejéből, mert az is egy olyan dal volt, amit aztán sikerült az emberrel megutáltatniuk olyan szinten nem hagytak békén az ember vele évekig. A 2003-as "Body Language" első kislemeze a "Slow" borzalmai után az amerikaiassan fűszerezett "Chocolate" és "Red Blooded Woman" kárpótoltak minket. Majd Kylie sajnos nagy harcba kellett hogy bocsátkozzon, de sikeresen legyőzte a mellrákot, és 2006-ban túrnéra indult. A "2 Hearts"-ra is szívesen emlékezek vissza, de az "X" című album pocsék promóciót kapott, és sokaknak nem keltette fel az érdeklődését, ahogy az enyémet sem. Az Aphrodite alig egy hónapja érkezett meg hivatalosan. Az első kislemez dalával kezdik meg az albumot, úgyhogy áttérnék a dalokra.
Hazájában a második, illetve a harmadik helyen kötött ki, valamilyen, számomra rejtélyes okból kifolyólag. Az összesített európai album eladások listáján volt első is, de külön csak az angol szigetország lakói vették olyan jól az albumot, mint a cukrot. A Billboard 200-as listájának 19 helyéig jutott eddig, de a Dance/Elektronikus albumok között kiharcolta egy kislemezzel a második pozíciót is. Nálunk csupán a 18. helyig vásároltuk fel, eddig.
Kylie "I Should Be So Lucky" dala mai napig eszembejut, úgy időnként, aztán nem tud onnan kimászni sokáig. Ez az a dal, aminek a klipjében buta szőkeként ugrál, ahogy azt az időszak megkívánta. Aztán emlékszem még a mai napig varázslatos Nick Cave&Kyle Minogue duettre, a 95'-ös "Where the Wild Roses Grow"-ra. Amiben a durva mély férfihang találkozik a gyönge női magasabb hanggal. A mai napig klasszikus a dal, a klippel együtt (amit John Everett Millais/Ophelia című festménye inspirált)! Majd pedig a kétezres évek beköszöntével érkezett a megújulás és még több siker. Kylie belebújt a kétezres évek disco gúnyáiba - hiszen tíz éve is divat volt a retro. A "Spinning Around" az "On a Night Like This", a Robin Williams duett ("Kids") azok a dalok, amikre sokan emlékszünk. De a 2001-es "Can't Get You out of My Head" is nagyon nehezen ment ki mindenkinek a fejéből, mert az is egy olyan dal volt, amit aztán sikerült az emberrel megutáltatniuk olyan szinten nem hagytak békén az ember vele évekig. A 2003-as "Body Language" első kislemeze a "Slow" borzalmai után az amerikaiassan fűszerezett "Chocolate" és "Red Blooded Woman" kárpótoltak minket. Majd Kylie sajnos nagy harcba kellett hogy bocsátkozzon, de sikeresen legyőzte a mellrákot, és 2006-ban túrnéra indult. A "2 Hearts"-ra is szívesen emlékezek vissza, de az "X" című album pocsék promóciót kapott, és sokaknak nem keltette fel az érdeklődését, ahogy az enyémet sem. Az Aphrodite alig egy hónapja érkezett meg hivatalosan. Az első kislemez dalával kezdik meg az albumot, úgyhogy áttérnék a dalokra.
01. All The Lovers
A pop albumokhoz illően az első dalnak kell lennie az elsőnek. Olyan érzésem van, hogy a klipet a Parfüm című könyv/film inspirálta. Istenanyánk természetesen húszévesnek néz ki a videó kockáin, nehogy aztán az idősebb nők jól érezzék magukat a bőrükben...
Szerintem a csoportos szexre való koreografált utalás is elég undorító. Vagy csak prűd énem nem hagyja, hogy tetsszen nekem ez. Vannak szép képek benne bőséggel, ez megmenti a klipet attól, hogy teljesen leírjam.
A dalocska egy olyan dal, amit egy jó adag lejátszás után meglehet kedvelni. De mondjuk ki az őszintét: ez a dal a valóságban pocsék. Dunákat lehetne belőle ereszteni annyi hasonlót adtak már ki, unalmas, néha már irritáló is, a jó nagy semmiről szól, se nem gyors, se nem lassú, egy nagy közhely, ami alig élvezhető. Biztosan sokan nem értenek velem egyet ezzel, de nekik még annyival érvelnék, hogy ezt a számot nem biztos, hogy ismernék, ha nem Kylie énekelte volna rá azt a két sort. De nem így történt, tehát gondolom sokat játsszák a rádióink, meg a klip csatornáink, mondván, "végre, valaki, akit ismerünk". Kár, hogy ez a dal nem lett igazi dance dal. Ha már disco, nem is értem miért nem igazi. Ahhoz a műfajhoz egy kis remixeléssel tökéletesen illik. És még egy jó szám is születhetne belőle. Így original-ban olyan, mint egy piszkozat.
02. Get Outta My Way
Ő lesz a második kislemez, úgyhogy ez a második dal. (Még ki szokták hozni a harmadikat, a negyedik klip dal pedig valahonnan hátulról szokás kiszedni. A régi hagyományok szerint.)
Az biztos, hogy sok újdonságot nem hoztak ki ebből a dalból sem, nem hat üdítően. Az elején a szöveg kicsit értelmesebb, mint mondjuk az előző dalé, de az abszolút minimalizálás elvét itt sem felejtették el.
03. Put Your Hands Up (If You Feel Love)
Whitney Houston "For The Lovers" c. dala jut eszembe a refrénről. És mi van azokkal, akik nem szerelmesek - kérdem én. Azok hallgassanak nyugati r&b-t fiatal csajsziktól, akiket amúgy otthon várja az uruk? Őszintén, én már unom ezt is, meg azt is. Volt már elég dal arról, hogy "jaj, de jó szerelmes vagyok", és volt arról is, hogy "mekkora nagy szingli vagyok, de jó" -féle is. Imádtam egyet-kettőt természetesen én is rendesen, de ez már tényleg csak egymás koppintása.
Ha elrugaszkodunk a csöppnyi kis szövegtől a dalban, arra jutunk, hogy ez a szám se sokban különbözik az előzőektől. De ez annak jó, akinek a szíve csücske lett az első kislemez dal, annak van még elég szerethető dal ezen az albumon!
04. Closer
Néha úgy érzem, mintha egy jó kis ABBA hatás lenne zeneileg az albumon. Pontosítva inkább az ABBA korszak divatos zenei elemei néhol visszaköszönnek, természetesen csak ilyen 21. századi környezetben.
Ez az első olyan dal az albumon, aminek van egy kis íze. Jó, itt is csak a címben leírt egy szó ismétli magát, a refrén is tipikusan unalmas, ezer éve feltalált forma, de legalább a retro érzetű zenei aláfestés feldobja kicsit a dalt. Annyira magasra nem, de legalább hallgatható, már-már talán hallgatható is.
05. Everything Is Beautiful
Amikor először tettem fel az albumot, ez a dal fogott meg. Fellélegeztem, hogy végre egy olyan pop dal az albumon, ami tényleg "pop" is, teljes nevén "populáris", magyarul szólva "közkedvelt", meggyúrva az én szava járásom szerint pedig az "élvezhető" címkét ragasztanám rá. Csak is, és kizárólag a műfaj hatalmas közhelyeinek rabjai ez a dal is. Aki nem vette volna eddig észre, nagy általánosságban ugyanazon ritmusokkal és dallamokkal szédítenek minket újra és újra a vásárlásig ezek a pop zene gyárosok. Én is beleesek, bele ám, ki nem? De legalább jól érzem magamat abban a gödörben! :)
06. Aphrodite
Na, a 80'-as évek imádott effektjei szólalnak meg kezdetként. Majd a dal közepe felé a 90'-es évek szinti-szerelme is kap pár másodpercet. Retronak retro. Csak ne fájna annyira, hogy ebből a kis dalból is mennyivel többet ki lehetett volna hozni! Most veszem észre azt is, hogy Kylie hangja is mennyire unalmas! Azt már azelőtt is tudtuk, hogy nem túl hatalmas, de ha ezt a dalt vesszük alapul azt is kijelenthetem, hogy igen furcsa, hogy idáig eljutott. Ez egyszerűen unalmas. Olyan semmilyen. Nem minthogyha hosszú versszakokat énekeltetnének vele, de Kylie "csak" énekelni tud. Borzalmasan tehetségtelennek tűnik viszont a hangja további csűrésében-csavargatásában, e szám alapján biztosan.
07. Illusion
Sikerült a hatodik dalra annyira kiábrándítani, hogy végleg kijelentsem, Kylie már nem nekem való egy előadó. De gondolnom kéne a rajongókra is gondolnom, illetve azokra, akiknek ez a műfaj tetszik. Szóval Kylie hangjáról ennyit és nem többet egyenlőre, írtam eleget róla az előzőekben. A dalszövegekről még annyit, hogy még a pop műfajhoz is elég kevesek testileg és lelkileg is. Ez már áthúz a dance zene műfajainak szöveg igényeihez. Ez az első olyan dal, aminek elkészítésében Kyle is részt vett. Egyébként nem olyan rossz, de mérget vennék rá, hogy a háttérben visszatérő dallamsort már hallottam azelőtt, ugyanebben a formában. Arról nem találtam információt, honnan kölcsönözhették.
08. Better Than Today
Itt is ismerős valami, de erre azért nem venném be azt a bizonyos mérget. Habár nehezen hiszem, hogy ezek az egyszerű dallamok még nem jutottak eszébe másoknak. Egyszerűségük ellenére ezek festik ki egy kicsit erősebbre az album egyes dalait. Kicsit emlékezetesebbé teszik azt a néhány percet, amit nem biztos, hogy élményként emlegetnék, mert még semmi nem varázsolt el ezen az albumon eddig.
09. Too Much
Ez a szám is tökéletes alap egy dance mixhez. A "Too Much" is a jobb dalok közé sorolható a track listán mazsolázva. A legegyszerűbb pop zenét képzelje el megint, aki nem hallgatta még a dalt. Lehet, hogy lehet élvezni. Tényleg nagy kár, hogy nincs benne egy kis erő, olyan kis halovány a háttérzaja ennek is.
10. Cupid Boy
Végre valahára egy kis élet! Na, ilyen féle erőről beszélek a háttérzajban. Valami ilyesmi hiányzott iszonyatosan az előzőekből.
Itt tuti felhasználtak egy régebbi számot, de most sem tudtam találni erre való utalást, megint csak nem tudom megnevezni a korábbi dalt, sajnos.
Érdekes, hogy ezen a dalon dolgozott a legtöbb ember. Énekesek, hip-hop csapat tagjai és több DJ is meg van nevezve készítőként. Tényleg ennyi ember kell egy jól csengő Kylie dalhoz? Ha ennyi kell, fizessen ennyit, de hogy miért spórolt a többi dalon azt viszont nem értem. Tehát ez a dal több mint, jó lett! Ez végre valami zeneféle.
11. Looking For An Angel
Vonós hangszerekkel keltik fel bennem a reményt, hogy az album 9-10. dalára sikerült eltalálniuk egy élvezhető hangzást. Sajnos az újból csak untatásra alkalmas refrénnel hamar lelankadt az érdeklődésem. Pedig az album többijét tekintve ez még azért nem is olyan borzalmas alkotás.
12. Can't Beat The Feeling
Komolyan olyan érzésem van, ez az album annyira visszanyúlt a régi zenei divatokhoz, hogy sunyin zsebre is rakott néhány dallamot onnan.
Jobbak közé tartozik, de lenyűgözni ez sem tudott. Pedig úgy látom az eredeti kiadáson már nem maradt több dal hátra. És az a baj, hogy nem is vagyok túl szomrú e tény felismerése után...
Igazából fellélegeztem. Vettem egy nagy adag levegőt, és annak örülök, hogy végeztünk. Annak viszont nem, hogy ez így sikerült, én pedig játszhatom a negatív kritikus szerepét. De nem fogok hazudni, ha már erről szól ez a blog, kimondom, hogy ezt az albumot kínszenvedés volt végig hallgatni! Az igaz, hogy nem rajongok túlságosan ezért a műfajért, amit Kylie jelenleg képvisel, de ha emlékeztek még arra, amit a bevezetőben írtam, mennyi számomra is kedves dalt gyártott ő már pályafutása alatt, rájöttök majd, hogy nem a nulláról indult nálam sem. Csak sajnos oda érkezett meg.
Fontos megelítenem, hogy annak idején a Fever albumjánál is szenvedtem, szóval, akinek az tetszett, ne essen kétségbe! A Body Language-t viszont rendszeresen hallgattam egy időben.
Véleményem szerint a "Cupid Boy"-nak van a legnagyobb jövője. De fel vagyok háborodva azon, hogy nem voltak képesek egy minőségibb munkát kiadni a kezük közül. Ennyi album és siker után. Valószínűleg Kylie-nak ezután az album után sem kell majd koldulnia, de el kell hogy sirassam a 10 évvel ezelötti Kylie-t.
Összegezve az album tényleg a nagyon egyszerű, az elképzelhető legegyszerűbb pop zenét képviseli, egy csöpnyi kis dance hatással. Viszont semmi fantasztikussal nem találkoztam. A "Cupid Boy"-t és az "Everything Is Beautiful"-t emelném ki. Igazából én csak ezt a két számot engedtem volna kiadni. A többi nem sokat ér, csakis Kylie már megszerzett hírnevével lehet pénzt kérni értük.
Elképzelhető, hogy valaki élvezheti ezeket a dalokat is, csak én nem tudom elképzelni. Az a helyzet, hogy én háttérzajnak se valószínű, hogy újból be fogom majd tenni. Nagy kár érte! Nagy kár!
Értékelés: 3/10 not
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése